Füst a Gasztronómiában

Érdekli, hogy miként kell kezelni a húst a füstölőben?

Ebben a cikkben igyekszünk némi információval szolgálni, hogy mit jelent a hús előkészítése füstöléshez és reméljük segítségükre lesz, hogy elkezdhessenek füstölni. Először is kérdezzünk meg egy füstölés szakértőnket és eszköz gyártónkat Szabolcsot, aki Gasztronómiai célokat szolgáló kemencéket és füstölőt gyárt részünkre!

A hűtőgépek és fagyasztók megjelenésével a hús tartósítása többé nem feltétlen szükséges a hosszabb eltarthatósághoz. De bizonyos tartósítási módszerek révén többlet ízhatást adhatunk húsunkhoz, mely élvezeti értékkel bír. Azonban nézzük meg először, hogy milyen tartósítási módszerekről beszélhetünk: sózás, füstölés, szárítás. A mi kultúrkörünkben a füstölés és bizonyos húskészítmények esetében az azt megelőző sózás a jellemző tartósítási módszer.

Nem mindenkinek egyértelmű a különbség a különböző hőmérsékletek közötti húskezelés és azoknak az elnevezése felől.

A legmagasabb hőmérsékleten a sütés zajlik illetve grillezés. Célja a puhítás friss fogyasztásra, nem hosszú időre szóló tartósítási eljárás.

Kicsit alacsonyabb hőmérsékleten zajlik a barbeque avagy BBQ, mely ugyancsak a friss fogyasztásra készíti elő a húst, de már 6-12 óra időtartam alatt. Megjelenik a füst a hús körül és ezáltal egy kissé keményebb, jellegzetes ízű kérget képez a hús puha közepe körül.

Ha még lejjebb tekerjük képzeletünkben a hőmérőt, akkor érkezünk el a meleg füstöléshez, melynek hőmérséklete 25-60 celsius fok. Itt a hús egészen nyugodtan elidőzhet 24 órát is akár. Az időtartam természetesen nagyban függ a hús méretétől és vastagságától. Egy néhány kilós marhaszegy darab esetében ez az időtartam nyugodtan lehet 24 óra. Ennél a technológiánál még mindig nem nyugodhatunk meg teljesen, ha az élelmiszerbiztonság fontos számunkra. A hús magja még nem érte el a biztonságos hőmérsékletet ezért az előkészítésre nagyon kell figyelni, hogy kellő ideig kellően magas sóoldatban legyenek a füstre szánt darabok.  A hús szerkezetében már változás állt be, szabad levegőn nem feltétlen eltartható, de hűtőszekrényben eléri az egy hetet, így élvezhetjük pár napig munkánk eredményét.

Mi történik 25 fok alatt? Az már a hidegfüstölés tartománya. Itt a hús szerkezetében minimális változás áll be. A füstben található kémiai összetevők beszívódnak a füstölő rudakra akasztott étkekbe. Kellően hosszú ideig történő füsttel való kezelés esetén az eltarthatóság jól szellőző, nem túl meleg, fagymentes száraz helyen a hónapokat is eléri. Tegyük fel magunknak a kérdést ezen a ponton. A füstölt termékeket azért vesszük, hogy hosszan el tudjuk tárolni a spájzban, vagy azért mert szeretjük az ízét. Jobban szeretjük, ami nagyon füstös, vagy inkább azt, ami kellemes füstízű.

Tehát vissza az elejére. Azért füstölünk manapság, mert szeretjük az ízét. Szeretnénk finom, lágy füstölt ételt készíteni anélkül, hogy komoly szaktudás kellene. Szeretnénk füstölőt birtokolni, de ne foglaljon sok helyet a kertben. Kipróbálnánk milyen egy sajt, pulykacomb, pisztráng vagy lazac nem csak bükk, de némi illatos magvakkal és levelekkel (boróka, cardamon, babér, citrus, mandula…) megbolondított füsttel készítve. Mert éttermünkben szeretnénk frissen füstölt kolbászból kolbászkrémet tálalni. Borkóstolót feldobni frissen füstölt sajtkockákkal.

Megtapasztalni, hogy a sous-vide technológia nem az első lépés, hanem az maga lehet az érlelés? 1 óra hidegfüst után 12 órán keresztül csak az a hús vagy a hal dolga, hogy minél mélyebben áthassa a füst aromája. Olyan gasztronómiai élmény ez, melyhez eddig az eszköz csak nagyon keveseknek volt birtokában. Hogy mi zajlik le ilyenkor a zacskón belül, és mi alakul át, valamint milyen a végeredmény? Azt mesélje el Csidei Tamás, aki hazánk sous-vide nagykövete.

 

Én a magam részéről azt igyekszem Önöknek bemutatni, és arról meggyőzni Önöket, hogy a hidegfüstölés nem ördöngösség. Hidegfüstölni a megfelelő eszközzel bárki tud, akár egy gyerek is. Amire szükségük van az egy hidegfüst generátor és vendégek akik megeszik mindazt amit Ön készít miután rákapott az ízére.

A füstölés sous vide technológia ideális kiegészítője oly módon, hogy a húsokat vákuumfőzés előtt aromatizálni tudja a hidegfüstölés.  Egyedi ízek is elérhetők vele különböző fűszerolajakkal a zárt tasakban.

A füstölés múltja olyan messzire nyúlik vissza, hogy feltalálójának nevét hiába is keresnénk a lexikonokban. Régészet, ásatások igazolják, hogy a füstölés – a szárítás és a sózás mellett – a legősibb tartósítási eljárás.  Más szavakkal, amióta az emberiség a tüzet ismeri, füstjét húsok és halak konzerválására is használja. Magyarországon nagy hagyománya van a füstölésnek, régebben szinte minden falusi portán volt füstölő vagy úgynevezett szabadkémény. A füstölésnek három alapvető feladata van. A füstölni való kezelése hővel, melynek célja, hogy a nedvességtartalom lehetőleg egyenletesen csökkenjen, miközben a termék megfüstölődik.   A hús ízletesebbé, étvágygerjesztőbbé tétele, valamint a konzerválás.   A füstöléssel oly módon gátoljuk meg a baktériumok szaporodását, hogy közben a hús ízesebbé válik és nem veszít tápértékéből sem.

Van egy olyan tévhit, hogy a füstölt hús káros az egészségre. Tudnunk kell, hogy ebben a kérdésben a hogyan a döntő. Ugyanis ha túl magas a hőmérséklet, vagy alkalmatlan füstölőanyagokkal dolgoznak, valóban olyan anyagok keletkezhetnek, amelyeknek egészségkárosító hatásuk van. Gyakorlati szabály, hogy az égési hőfok, ill. az izzási hőmérséklet semmiképpen sem haladhatja meg az 500 ˚C-ot. A füstölés célja szín és íz kialakítása valamint tartósítás.

A füstölés minőségét befolyásoló tényező a felhasznált fa fajtája. Általában a keményfákat részesítik előnyben. Az általános füstölésre használt fafajták a tölgyfa, a cserfa, a bükkfa, az akácfa, a cseresznyefa, a hikória, a juhar, az alma és bármely gyümölcsfa.

A fa égése alkotórészeinek szén-dioxiddá és vízzé való oxidációját jelenti. Ehhez elegendő mennyiségű oxigén és a fa meghatározott hőmérsékletre való izzítása szükséges. Oxigén nélküli égés esetében a fa termikus bomlása, pirolízise következik be, aminek eredményeként szén, gázok, víz és illó szerves anyagok keletkeznek. Az izzítás kezdetén a fából elpárolog a víz. A továbbiakban alkotórészeinek termikus bomlása következik be. Az illóanyagok képződése 160 ˚C körül kezdődik. Füstölésre alkalmas füst előállítása érdekében a fa tökéletlen égéséhez szükséges feltételeket kell létrehozni, amire a füstgenerátorok hivatottak. A füstben előforduló vegyületek: alapvetően 10 féle vegyület illetve vegyületcsoport különböztethető meg, melyeket a füstből izoláltak. Ezek a következők: fenol, formaldehid, acetaldehid, aceton, furfurol, monokarbonilok, oxi- és dikarbonilok, redukáló anyagok, savak, észterek. A vegyületcsoportokon belül azonban számos vegyület, molekula van, melyek számát még ma nem ismerjük.

A magas füstképződési hőmérséklet hátrányosan befolyásolja a füst minőségét, mivel kevesebb illó- és szerves anyag található benne, mert a magasabb hőfok hatására ezek oxidálódnak (elégnek).    Füst a füstölőtérben: a füstölőtérben már nem mennek végbe reakciók, számottevő változásokkal nem kell számolni a füst minőségét tekintve. Azonban a füstölőtérhez érkező füstöt úgy kell kezelnünk, hogy a füstölés szempontjából illetve a füstölendő árut tekintve kedvező legyen. A vörösáru füstölésére általában 60 – 70 ˚C-os térhőmérsékletet ajánlanak. A 90 ˚C-os térhőmérsékletet semmiképpen sem ajánlatos túllépni, mivel a masszában lévő zsír kiválhat.

Az alkalmazott füst hőfokának függvényében megkülönböztetünk hideg, meleg és forró füstöt. Hideg füsttel, melynek hőfoka általában 20 ˚C alatt van, a nyers pácolt hústermékeket, száraz és nyers kolbászokat, nyers sonkákat és egyéb szalonnaféléket, halakat, tojást, belsőségeket (pl libamáj) füstölik.

A melegfüstölés 65 – 70 ˚C fokig terjedő hőfokon megy végbe. Leginkább főtt töltelékes készítményeknél és egyes szalonnaféléknél alkalmazzák, valamint bizonyos halfajtáknál. Forrón füstölik elsősorban azokat a termékeket, amelyek a füst hatására viszonylag rövid idő alatt jellegzetes füstölt színűek és ízűek lesznek, a folyamat alatt ezek átpirosodása is végbemegy. A forró füstölés hőfoka 74 – 85 ˚C között van. A lángolás tulajdonképpen hosszú ideig tartó forró füstölés és szárítás kombinációja, amikor is főzés nélkül megtörténik a termék hőkezelése ( 69 – 70 ˚C maghőmérséklet elérése ).

Ennek a tálalási formának a lényege hogy a füstölésre kiszemelt élelmiszert a vendég előtt készítjük el amit a vendég maga fejez be. A kiszemelt ételeknek alkalmasnak kell lenniük a hideg füstölésre. Az élelmiszert étkezésre alkalmassá tesszük,de nem füstöljük , majd csak a tálalás előtt. Ez az eljárás azért érdekes mert kívülről kellemes füstös illat, íz jön elő , míg belül megmarad az alapanyag íze. Természetesen fontos a megfelelő kímélő hőkezelés.

A hideg füstölés sous vide technológia ideális kiegészítője oly módon, hogy a pácolt húsokat vákuumfőzés előtt ízesítjük enyhe füstöléssel, melynek ízesítői lehetnek a boróka, a rozmaring, a fahéj, gyömbér és még számtalan fűszer ízlésünk szerint.  Egyedi ízek is elérhetők vele, a füstölés utáni zárt tasakban történő ízesítő fűszerolajakkal. A Sous Vide félkész ételek tálalás előtt,  asztali füstöléssel is aromatizálhatjuk, de az átható egyenletes füstös íz a sous-vide során alakul ki leginkább.

 

A Cikk fő támogatója a hazai gyártású Smoke Chef Gasztronómiai mobil füstölők és kemencék, valamint a Sous-Vide Chef berendezések kizárólagos forgalmazója a Gasztronauta kft