Mesélj magadról-Beszélgetés Gasztronautával

Mesélj magadról, hol születtél?

Nem tudom igazából ki vagyok, vagy kinek a reinkarnációja, de az biztos, hogy csak önmagam szeretnék lenni. Szeretnék szabadon élni, dönteni, tanulni a hibáimból, nem pedig rettegni, bűntudatot érezni és aggódni, hogy megfeleltem-e az elvárásaitoknak.

Ha újra kellene kezdeni az életem, elkövetném azokat a kis bűnöket, amelyekre mindig vágytam, de amelyekhez soha nem volt elég bátorságom, vagy túlzott volt az önérzetem. Igyekszem elfogadni, hogy le kell ráznom magamról azokat akik kibeszélnek a hátam mögött. mert csak így tudnak könnyíteni az irigységükön.

Családodról megtudhatunk valamit?

A feleségem a háttér, az otthon aki megteremti mindazt, hogy önmagam lehessek és támogat, hogy  nagy vonalakban azt tegyem amit szeretnék.  A két felnőtt fiam megtanítottak arra, hogy mi a gondoskodás, a felelősség és a feltételek nélküli szeretet.  Ők a családom, akikhez mindig hazatalálok bármerre is járok. Nélkülük – nos, hát senki se lennék.

Mikor és milyen apropóból kezdted a vállalkozásodat?

Elegem lett abból, hogy szorgalommal, kitartással és kreativitással csináljak másnak szarból várat miközben erkölcsileg kisemmiznek.  A semmiből és fillér nélkül építettük fel a vállalkozást, sok-sok idő kellett hozzá, mert a becsület és a tisztességes üzletvitel nem túl gyors üzleti stratégia.  Csakhogy én mindig hosszú távra tervezek.

Mi a tapasztalatod, honnan indult a Sous-Vide?

Ez egy nagyon régi történet, már a molekuláris gasztronómiával kezdődött, hiszen ennek egy része. Talán közhelyes a ma már ismeretlenül csengő Magyar, Francia, vagy Amerikai kutatók és Séfek, vagy az 50 éve létező és valódi Sous-Vide gyárat megteremtő szakemberek neveit újra felidézni az eredetét kutatva.  Talán inkább azt érdemes nyilván tartanom, hogy számomra honnan indult, és nem, nem a gyerekkorom ízeivel szívtam ezt magamba.

25 éve kezdődött minden, amikor külföldön megkóstoltam a meg nem nevezett Sous-Vide gyárnak a termékeit.  Azonnal igyekeztünk reprodukálni az étteremben. Nem igazán sikerült, vákuumtechnológiát és lassú főzést már használtunk, de nem tudtuk hogyan készült. Mélyen belém égett az íze így hát a szakmai munkámban mindig ott lebegett a szemem előtt, hogy milyen egy jó zacskós kaja…..

Ezzel szemben hol tart ma a sous-vide?

50 év késéssel sem tart ott mint ami miatt beleszerettem. Messze nincs az a professzionalizmus és minőségi végeredmény. Kis üzemek már vannak, ezek középszerűek és rosszak. A fent említetthez  hasonló minőséget képviselő hazai termelés egyelőre még várat magára. Hazai tömegtermelésben előállított hasonló minőségű termékek kialakítása még az előkészítési, tervezési, piackutatási, és persze a nagyon összetett pályázati fázisoknál tart de rövid időn belül hirtelen be fog robbanni a Magyar piacra és bőven lefedik majd a hazai és a regionális szükségleteket is.

Honnan isnspirálódsz?

Nyitott szemmel igyekszem járni, így minden könnyen inspirál a környezetemben, de főként az ügyfeleimtől, és a volt tanítványaimtól.  Nagyon jók és tehetségesek. Viszont mégis ami leginkább tanít,  az a sok negatív példa, na ebből van bőven és nagyon sokat lehet tanulni a nevetséges negatív példákból a bosszantó hibákból.

Mikor kezdtél az Oldalasba publikálni?

Amikor erre kértél, már magam sem tudom mikor kezdted a magazint írni, de már azóta. J Mindig is írtam szakmai orgánumokba amikor erre kértek, de eddig egyedül Te nem éltél vissza vele, nem volt vele semmi hátsó szándékod és  nem is használtál ki soha.

 Sok mindent átéltünk együtt, jót és rosszat egyaránt, milyen visszajelzéseket kaptál az évek alatt a cikkekkel kapcsolatban?

Nem kaptam visszajelzéseket, csak egy kötekedés volt amiről tudok. 🙂

Időközben felépítetted magad, mutasd be a cégedet, hová jutottál?

A cég első öt évét a cégépítéssel kapcsolatos dolgok megtanulása, tevékenységét tekintve pedig az oktatást jelentette. Amikor már megtapasztaltuk, hogy milyen hibákat követnek el mások a kereskedelemben, csak ezután váltottunk fő tevékenységet. Nagyon nehéz döntés volt, mert merőben máshogy gondolkodom, sok mindenben fafejű vagyok, de nem rövidtávon tervezek. Pillanatnyi anyagi előnyökért nem kockáztatom a hosszú távú stabil üzleti kapcsolatokat. A partnerek, akik volt kollégák, szakmai kapcsolatok és barátok közül kerültek ki, sokat segítettek, hogy lendületet tudjunk venni.

Aztán kialakult egy új ügyfélkör is, akiktől megkaptuk a bizalmat és igyekszünk élni vele. Pár nap múlva leszünk 9 évesek.

Hogyan küzdesz meg a konkurenciával?

Első sorban mindig is szakács voltam, -bár van aki segítséget kérve lebloggerezett-, később reformer oktatóvá avanzsált az élet. Emiatt mindig is jó kapcsolatom volt a Horeca szegmensben tevékenykedő kereskedő kollégákkal. A régi kereskedők tudják, hogy miért kerültem bele ebbe a körforgásba, és inkább segítettek, mint gáncsoskodtak, később elismertek és jó partnerré váltak. Itt is van egy kör, a korrekt vállalkozók köre akik nemcsak tudunk egymásról, hanem egy körbe tartozunk, összetartunk és  segítjük egymást minden tekintetben. Sokkal könnyebb ezen a körön belül dolgozni, mint azon kívül geciskedni, gáncsoskodni, mert ez a szakma is kiveti magából a lúzereket.

Büszke vagyok minden régi és új ügyfélkapcsolatra, de ezzel voltak negatív tapasztalataim is. Nagyon gyorsan elindultunk, 8, 4, majd kétszeres növekedést sikerült produkálnunk és azóta sem stagnálunk. Hirtelen nagyot kanyarítottunk abból a tortából amihez sokakat segítettem oktatóként és emiatt egy, vagy több konkurens, versenytárs –nevük maradjon ismeretlen- megkeresték a honlapomon nyíltan publikált partnereimet és bármi áron igyekeztek elvenni tőlünk. Először bosszantott, azután bosszút esküdtem, aztán rájöttem, hogy ezek az ügyfelek nem érdemelnek meg egy kiváló szakmai és korrekt üzleti partnerséget és elengedtem őket.  Aztán a jóisten küldött helyettük olyan ügyfeleket, akikkel ma már szinte baráti kapcsolatot ápolunk.

Pályázatokból építkezel?

Szeretnék, és azt hiszem meg is érdemelnénk egy kis segítséget, ami lódíthatna egy kicsit a lassú, de dinamikus fejlődésen. Sajnos, mivel nem a tevekénységünkre és az üzleti berendezkedésünkre szabták a pályázatokat, így már 9 éve mindent vissza kell forgatnunk, ha fejlődni, akarunk és mivel nagy céljaink vannak ezt meg is tesszük. A kereskedelemből befolyt nyereséget mind fejlesztésre fordítjuk.  Hivatásnak, kihívásnak tekintem és a presztízst fontosabbnak tartom a személyes gyarapodásnál.  Éppen ezért csak kisebb részben élünk a kereskedelmi vállalkozásból. Az oktatás tevékenység, ami egy másik vállalkozásomból lát el kézzelfogható jövedelemmel.

Voltak kudarcok az új pályádon?

Tapasztalatok nélkül keveredtem bele a vendéglátóiparból a kereskedelmi szakmába. Azért csináltam másképp mint mindenki aki sémát követ, mert nem ismeretem mindezeket és egyébként is a saját fejem után szeretek menni, fejjel a falnak. Sokszor bejött, néha viszont nem sikerült. Egyetlen megközelítést fogadtam el, hogy 30 év konyhai tapasztalat után pontosan ismerem a Séfek gondjait, problémáit és ezeken szerettem volna mindig is enyhíteni. Olyan elvárásokat támasztottam magam elé, amiket én is szerettem volna megkapni. Kudarcnak élem meg, mert annak ellenére, hogy az üzleti érdekeimet háttérbe szorítva igyekeztem megfelelni, ezzel többen visszaéltek.  Ma már többnyire szigorú üzleti protokoll szerint járunk el a cégben, a segítséget pedig más üzleti vállalkozásunk, illetve társvállalkozásunk biztosítja.

Mi lenne a jövőképed?

Nehéz megfogalmazni, vagy inkább meghatározni, mert folyton változnak az igények, amikhez igazodnunk kell. Ezért mi is állandó változásban vagyunk. Egy van ami mégis állandó; ebben a gyors technológiai fejlődésben nem csupán gépekre van szükség, azt bárkitől lehet vásárolni, de a minőségi szolgáltatásokra már kevesen képesek. Még magasabb szintre szeretném emelni a szolgáltatásainkat, első sorban az oktatás volumenét szeretném növelni, ehhez viszont pályázati segítségre lenne szükség. Szervíztelephelyeket is tervezem bővíteni, hogy még gyorsabban és hatékonyabban célba érjünk. Ma még Budapestről látjuk el Kelet-Magyarországot, pedig vevőkörünk dinamikusan nő az említett keleti régióban.

Riport Csidei Tamás, alias Gasztronautával, a Sous-Vide Chef termékek forgalmazójával